Gábriel hangjából árad az érzelem, dalait megérintik hallgatóságát. Nagyszülő és unoka egyaránt megtalálja örömét ebben a zenében, hiszen amíg a szülők nosztalgiáznak, addig fiatal, de már felnőtt gyermekeik megismerik a számukra „új” dalokat.
Sorozatunkban Gábriel a Máté Péter-életműből, számára kedves csemegéket mutat be saját szemszögéből, mindegyikhez egy-egy emléket, sztorit társítva.
Elsőként a Mondd, miért szeretsz te mást? című opuszt választotta.
A dal szövegét Szenes Iván, zenéjét Zsoldos László szerezte. Különösen közel áll a szívemhez ez a „kaszinónóta”. Nagyapám, aki nagy nótázó kedvű méhész volt, az 50-es évekből ismerte ezt a dalt, amelynek dallamvilága erősen a műdalokra hasonlít, mintha hegedűn írták volna. Még a szövegben is fellelhetőek a Szenes Andortól örökölt fordulatok és szerkezet.
Mikes Évának írták a dalt
A 70-es, 80-as évek generációja már Máté Péter feldolgozásában ismerhette meg az eredetileg Mikes Évának írt remekművet.
Szenes Ivánnal való barátságunk alappillére és kerítője volt ez a dal. Iván – aki a modern technikát kedvelte – az interneten szörfölve, a YouTube-on hallotta tőlem ezt a dalt először. Ennek a szellemi frissességnek és kíváncsiságnak volt köszönhető, hogy élete utolsó munkafolyamatában a Szenes SzínHáz m1 produkciójában részt vehettem.
Iván azt mesélte nekem a forgatás szüneteiben, hogy költő szeretett volna lenni, nem librettista-dalszövegíró, mint az édesapja. Édesapja halála után mégis a zeneszerzők dalszövegekért ostromolták. Így Iván írt olyan verseket, amelyek ugyan prózában is megállják a helyüket, megzenésítve azonban, szinte melodramatikus erővel, még jobban a szívünkig hatolnak
A bevezetés egy emlékkel alapoz és egy levél tartalmát ígéri, amelynek titkát megosztja velünk. Az el nem küldött levél tartalma annyira személyes és olyan zavarba ejtően mély érzelmekről szól, hogy már-már illetlenség ilyesmit kimondani
Azt hiszem, talán pont ez a nyíltság és titokzatosság adja meg a lehetőséget a hallgatóságnak arra, hogy mindenki belehelyezze saját élményeit, csalódásait a dalba, mint egy feladandó dobozba, amelyet a szerelmek isteneinek címzett, valamint a dalon keresztül elengedhesse, ezáltal megkönnyebbüljön. Hát nem erre találta fel az ember a zenét mentálhigiénés eszközként?
Ivánnal volt egy teoretikus vitánk az utolsó sorról, amely így hangzik: „Ha így akartad hát nekem sem fáj.” – Ha egy vesszőt helyezek el a szövegben, és tagolom a mondatot, kétféle értelmet kaphat: „Ha így akartad hát, nekem sem fáj.” vagy „Ha így akartad, hát nekem sem fáj.” Nem mindegy! Ugye? – kérdezte Iván. Látod, itt jön be a képbe az előadói döntés, hogy melyiket érzed magadénak inkább – magyarázta.
Nekem tetszik, hogy te az első variációt választottad, mert nekem is ez volt akkor az első gondolatom. Csak később merült fel a választás lehetősége az előadáskor, mint általában minden dalnál. Aki interpretálja, meg is határozhatja a saját érzelmeivel. Na, ezt szerettem meg abban, ahogy énekelted! Ott van benne a te saját élményed és gondolatod a szöveg mögött, mindezt az érzelmek vibrálják át a zenén és az előadáson keresztül. Sajnos Mikes Éva túl hamar meghalta magát, mint ahogy Máté Péter is – csóválta meg fejét Iván, és szomorúan, ám mosolyogva rám nézett. Remélem, te megbirkózol az érzéseiddel, és nem lesz szükséged arra, hogy belefojtsd bármibe is.
Ivánnak tetszett a groove, amit a dal áthangszerelésekor alátettünk, mert a harmóniákat és a dal hangulatát nem gyengítettük, mégis frissebbnek, mainak hangzott. Amíg ember él a Földön, és lesz szerelem, addig lesznek nagy fellobbanások és csalódások is.
Ez a dal az elhagyott szerelmesek dala. Csak gyűjtőknek! Akár dalt, akár elhagyatottságot gyűjtenek, igazi kincs.
Nagyon tetszik!
VálaszTörlés